Legyél vitéz 4500-ért!

Múltkor egy fiatal tini állt a buszon és nagy betűkkel fel volt írva a hátára, persze rovásírással, hogy "harcos", de alatta angolul szerepelt az identitást hordozó ország neve; "Hungary". A csávó vasággyal együtt nyomott 50 kilót, gondolom, ennek ötödét sem tudta volna kinyomni és az első komolyabb fellépésre összepiszkította volna a gatyáját a Szigony utcában napközben is. A rovásírás eleve behatárolta, hogy ki tudja elolvasni még a 73-as buszon is, Budapesten ezt az egészet, joggal húzta ki magát, hogy ő mindenképpen különb és kemény és elkötelezett.

A nemzeti érzelmű streetwear (pardon!) ugye alapból az amerikai (Everlast) és angol (Lonsdale) alsó középosztály, és munkásosztály öltözködési stílusát koppintja, csak "elkötelezett" márkákat gyárt, ami persze egyrészt szánalmas, hiszen másolat, másrészt felesleges is. A fenti márkák fokozatosan lettek csak jelképek, nem pedig szándékosan léptek fel ezzel az igénnyel. Sportruházatok voltak, amelyeket, ha valaki magánéletben is hordott, azt fejezte ki, hogy sportol ebben a ruhában (leginkább például boxol) és ebből másodlagosan következtettek arra, hogy keményebb figura is lehet.  Persze, mivel ezek a palik nem annyira voltak általában gazdagok, kényszerből is hordták, például farmerral ezeket a ruhadarabokat, ez így már - megin tcsak nem szándékoltan - de közösséget is képzett a magánéletben. Szóval inverzben mutatta azt, hogy nem érdemes belémkötni, ha ezt hordom. E mellett meg legyünk őszinték, egyszerre voltak modernek és férfiasak, szóval megkapóan kellemes és kényelmes ruházatnak bizonyultak egy heteroszexuális, alapból macsósabb fiatal vagy középkorú férfi számára is.

Van egyébként ilyenünk nekünk is, úgy hívják, hogy Tisza és remek minőséget produkált a kádárizmusban is, de mostanában sem annyira rossz a felhozatala. Valami nemzetibb és keményebb kell azonban, ez így gyanúsan liberális dolog, így jött létre a Warrior márka, amiből lett a Harcos ugye (leginkább rovásírással kiírva), mert mégiscsak magyarok vagyunk, nehogy már angolul legyen! A Harcos (és annak viselői, akkor a "harcosok"?) tudatosan nemcsak ruházat, hanem fegyver a rendszer ellen és a liberalizmus ellen. Hurrá! Akkor más a leányzó fekvése.

Akkor most örülünk?...Nem igazán. Ha a fentebbi gyereket megnézem, akkor nem annyira. Streetwear politikai marketingszövegnek azonban mindenképpen remek egy szubkultúrában. Veszel egy kapucnis felsőt és máris tettél valamit a liberalizmus ellen. Csábító ajánlat, de ha megnézem nemzetgazdasági szinten sem igaz a dolog.

De ez nem volt elég és lett Botond is és most a legújabb - mert pörög a nemzeti biznisz és keménynek is kell lenni, nemcsak kaját meg rezsit fizetni - lett Vitéz is. 4500 Ft-ért ha veszünk egy Vitéz polót (rajta fantasy-játkos templomos kereszttel és kettőskereszt pajzsos lovaggal, meg a karunkon magyar motívumokkal, hogy kerek legyen a posztmodern eklektika) akkor büszkén feszíthetünk, hogy nemzeti érzelműek vagyunk és aki hátunk mögött van, azt olvassa majd; "Vitézségért". Ez a személyes üzenetünk nekik."Vitézségünk", hogy miben merült ki, nem tudja más, csak mi és akivel megosztjuk majd. Lehet, hogy csak annyiban,. hogy kifizettük a póló árát. Egónk nőhet, mindennapi sérelmeinként meg kifizettük a kompenzációs árat. Talán különbnek is érezhetjük magunkat egy kicsit.