A fenti képen a 15 éves Horthy Miklós látható női ruhában, nőnek öltözve az 1883. évi tengerészakadémiai bálon. A kép önmagában is kuriózum, de igazán elgondolkodtatóvá a megjelenésének körülményei teszik, hiszen 1930. március 2-án jelent meg ebben a formátumban először, a feltétlen revizionista és kormányzóhű Pesti Hírlapban (egyesek elképzelhetőnek tartják, hogy a képet személyesen juttatta el a szerkesztőségbe éppen ezért Horthy kormányzó, aki amúgy átlapozta szinte minden reggel az újságot reggelije közben vagy után). A kormányzóság idején egy ilyen bohókás és a kormányzói prezentációba kevésbé illeszthető képet azonban nem volt kompromittáló megjelentetni az államfőről, éppen ellenkezőleg.
Karót nyelt pubertáskori nehézségekkel küszködő vagy éppen csak humor- és iróniahiányos kedves monarchistáknak és nagyon komoly baloldaliaknak, demokratáknak egyaránt ajánljuk ezt a kis képecskét, a megfelelő háttérinformációkkal együtt, mintegy meditációs objektumot. A konklúziókat kérjük osszák meg velünk is!
[Köszönet Thomas Szabó de Szentjób úrnak a segítségért!]
Gyulai Csaba Sándor sokunknak belopta magát a szívébe a remek kis pártjával, a Demokratikus Keresztény Királyság Párttal. Joggal tolul fel bennünk a kérdés; ki lehet ez a rendkívüli ember, aki csak azzal a szerény mondattal jellemzi magát "vagyok, aki vagyok"? Gyulai az interneten egy brutál-giccs, de informatív weboldallal büntet. Verseket ír, "ezotériában" utazik, megjárta az "elkaminót" (Mindenki megfigyelte, hogy ez az egyik legfontosabb keresztény zarándokút milyen nagymértékű deszakralizáción ment keresztül? Topmenedzsereknek feszültséglevezetésre is azt ajánlják, hogy járják meg. Na, erről majd máskor.) És végre fény derül arra is, hogy mit ért a legendás videóján azon, hogy "nem vallás, nem egyház", amikor a kereszténységről kérdezik. Gyulai nemes egyszerűséggel "esszénus", a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyházának a tagja, de lehet, hogy a papja is, mert itt az könnyen megy, ahol a "papok" nem közvetítők, hanem csak segítők Ég és Föld között. E mellett, mert a new age-ből soha nem elég, reiki és "angyal" (itt vajon mit csinál ez a jóember?!) tanfolyamokat is tart Kecskeméten. Ezek után - szinte ajándékként nekünk - tolja még a DKKP-ot.
Nem kellene.
Röhögjük egy jót akkor most? Borzadjunk el és engedjünk az ökölbe szorult kezünk csábításának? Akár, de nem feltétlenül. Gyulai tevékenysége is mutatja, hogy a "királyság" tematika lehet egyszerű deviancia és öncélúság is most, pontosan azért mert marginális jelenleg. Gyulai esetében individuális önkielégítés is, ami persze önmagáról állít ki bizonyítványt, önmagáért beszél, de e mellett azért a jelenleg behálózott világunkban I. Őrült Leventék mellé állítva azt is mondhatja olyanoknak akik csak belebotlanak; ezzel a királyság-hülyeséggel csak futóbolondok foglalkoznak. Ezért fontos gyalulni olyanokat, akik a szájukra veszik azt, amihez semmi közük sincsen. Soha nem is volt persze, de hogy ne is legyen, arról nekünk kell tenni.
Talán még ki sem hevertük I. Őrült Leventét (nektek is eldugaszolja a mail boxotokat?)!, máris itt van nekünk a Demokratikus Keresztény Királyság Párt és Gyulai Csaba Sándor. Hogy hiányzott már! A sima modorú ninjutsu harcművész minden jel szerint egy eladandó porszívónak tartja a saját pártját és a "királyságot" is, mert a nonverbális gesztusai és quasi selyem öltönye mögül úgy nyomja a semmitmondó lózungokat, ahogyan egy utazó ügynök víztisztítóra szokott minket rábeszélni. Komolyan egy középkategóriás fantasy-rajongó vagy szerepjátékos konkrétabb ismeretekkel bír a Magyar Királyságról mint ez a gyerek! Idegesítő semmilyen szövegek, nulla közjogi-politikai koncepció, politikailag korrekt toposzok, amelyben bántóan destruktív az a "kereszténység", amelynek nincsen köze valláshoz és Egyházhoz sem az "elnök" saját bevallása szerint.
Tök jó, akkor mihez is van köze?
A királyság is "egy nagy család", mondja Csaba (vagy Sándor?) miután nagyot kortyol a csapvízből és nagy hangsúlyt helyez a gesztusaira megint. Komolyan kinek kell ez? Valakik már sportot űz abból, hogy a politikai futóbolondok mindig a királyságot gúnyolják, pocskondiázzák és tegyék meg a fantazmagóriáik célpontjává? Nincsen jobb dolguk!? Nyár van, meleg is lesz azt mondják, ott vannak a strandok, tele lesznek a diszkók tessék ott szórakozni. A párt és Csaba Sándor azt akarja - így egyszerűen - hogy Magyarország boldog legyen. Mi is. mint mindenki. Az ilyenek nélkül szerintünk nagyobb lenne erre az esélyünk is.
A magyar trónörökös egy itthoni rádiókabaréban?! Elég abszurd ötletnek tűnik elsőre, de ha a publicitást nézem, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy a tömegkommunikáció értéksemleges és a hallgatók száma nyilvánosságot hozhat bármilyen témának. Múltkor úgyis megkaptam, hogy csak csínján bánjak azzal, hogy mi méltatlan a trónörökösnek és mi nem.
Akkor most óvatosan fogalmazok és azt mondom, hogy végül Ottó koronaherceg elmondott értékes dolgokat is Fábry Sándornak (aki már többször kifejezte nagyrabecsülését a főherceg irányában, meglehet most megsérti egy kérdéssel) a rádiókabaréban, olyat is amelyet nem gondolhattunk róla. Úgy tűnik a trónörökös sokkal árnyaltabb személyiség, mint ahogyan be van állítva akár szimpatizáns akár ellenséges környezetben. Ki gondolná például, hogy szeret dacolni az ENSZ rendelkezéseivel? Vagy, hogy meghatódottan itt fog beszélni Ferdinánd-Antal főherceg keresztelőjéről? A legrelevánsabbnak azon kijelentései tűnnek a mi számunkra, amelyek a magyar trón utódlásáról szólnak, nevezetesen; "Én sose voltam a trónon, úgyhogy nem mondhattam le. Nem tudok lemondani egy birtokról a Holdon..." Ennek ellenére a királyság "nem aktuális most" Ottó főherceg szerint (ez nagyon hasonlít a "királykérdés nem aktuális" axiómájára a kormányzóság idejéből). E mellett persze vannak komolytalan kérdések a Fábry-interjúban (Porsche-ügy, Otto csomagküldőt Ottó alapította-e?, stb.), de megtudhatjuk azt is, hogy a neokon idol Reagan elnököt a főherceg nagyra értékeli. A főhercegi interjú mellé mellékeltünk egy beszélgetést is Dr. Csapó Csaba adjunktussal (ELTE BTK, korábban alapvető könyvet írt a Magyar Királyi Csendőrségről, innen lehet pár embernek ismerős), aki Ferenc Józsefről készülő könyve kapcsán beszélget Aranyosi Péter, aki a stand-up műfajból ismerős lehet sokaknak. Közben van egy felejthető kabaréjelenet is, nem muszáj végighallgatni. Ide kattintva meghallgatható mind a két anyag. Véleményét, benyomását, kritikáját senki ne fojtsa magába, hanem ossza meg velünk!
A II. Magyar Köztársaság gazdasági-, és politikai válságkezelésre szorul jelenleg. Van is egy "válságkezelő kormánya", ez most ilyen politikai (marketing) projekt, így most jobban el lehet adni, hogy ne legyenek új választások, mert a szoci-komcsik kikerülnének a kübliből. Válság van. Kezelni kell azt. Jönnek a szakemberek, megmondják, hogy hogyan kell. Jó lesz, majd nekünk, de fájni fog. Korábban megírtuk, hogy a Magyar Királyságban ez hogyan ment, most azonban arra lettünk figyelmesek, hogy a Hét Gonosz Manó műsorában "nagy válságkezelőkként " magyar apostoli királyokat (I. Károly Róbert, III. Béla, I. Szent István), és a Királyság miniszterelnökét (Bethlen István), illetve egy miniszterét, a Haza Bölcsét (Deák Ferenc) emlegetik.
Tök jó. Ennek most akkor örüljünk?
Nem igazán. A politikai talking head show-ban butaságokat beszélnek. Bethlen István hozott jelentős intézkedéseket a válság elhárítására, de megbukott. Deák Ferenc nem egyszerűen egy (gazdasági) válságot kezelt, hanem a Magyar Királyság helyzetét igyekezett újradefiniáltatni, aminek az eredménye az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása lett és egy páratlanul virágzó korszaka a magyarságnak, I. Ferenc József királyunk uralkodása alatt. I. Szent István királyunk szerényen csak magyar államot alapított (újpogányoknak most kuss legyen!), ami most a csőd szélén táncol éppen. I. Károly Róbert egy káosz szélén álló országot épített újra, szerény véleményen szerint ő harmadikként, ha a második honalapító IV. Béla királyunk volt. Caroroberto alig tudott magyarul élete végére is, de azért a magyarokat Európa vezető nemzetei közé emelte az anarchiából, fiára pedig olyan királyságot hagyott, amelynek nagyságával Európán kívül is számoltak. III. Béla királyunk, aki a Bizánci Császárság trónörököse is volt, és akinek a kettős keresztünket és a hivatali írásbeliséget is köszönhetjük, pedig felemelte a királyságot újra Európa élvonalába az Árpád-házi ellenkirályok civakodásai után.
A kérdés az, hogy ezek "válságok" voltak és ők ezt "kezelték-e"? Farkasházy Tivadar válasza egyértelmű; "Mindegyik válságkezelő volt ba****g, akkor miért húzogatják magukat?". Ez most kinek szólt? Tartok tőle, azoknak, akik politikailag akarják ba******i a jelenlegi köztársasági miniszterelnököt, akinek, jó magyar republikánus módjára, megint sikerült lábbal tiporni a népszuverenitás általuk nagyra tartott eszméjét és gyakorlatát a kinevezésével (pártmutyi). A királyok ugyanis nem egy kríziskommunikációs gazdasági válságkezelést végeztek, hanem országot-, és vagy dinasztiát építettek. Valamint organikusan szemléltek mindent amit a királysággal kapcsolatos; a múlt a jelen és a jövő egyetlen személy uralmában összeért és egy személyben a nemzetet felemelték. Erre képes lenne egy ügyeskedő üzletember? Hm, nem is jó a kérdés. Erre van most igény, azaz kereslet? Aligha. Szent István államalapítása nem azt jelentette, hogy olcsóbb lesz a kenyér, hogy lesznek nagy állami projektek a haveroknak, drága projektreggelik, vagy éppen kampányolásban majd el lehet számlázni a konyhabútort is. A királyok építettek, amire a köztársaság eddig képtelennek bizonyult a modern korban. Adjunk egy sanszot nekik? Inkább magunknak adjunk újra egyet, nekik meg egy nagyot. Addig olvasgassa mindenki Szent István királyunk "válságkezelését", főleg a Miniszterelnök and Co. betéti társasága; "Ha találkozik valaki a tehetősbek közül hitetlen, romlott szivü, eskütörő, hiteszegett ember, keze vesztével fizessen hitszegéseért vagy váltsa meg kezét ötven tinóval. Ha pedig közrendü ember szeg hitet, vágják el a kezét vagy váltsa meg tizenkét tinóval, és bőjtöljön, mint a kánoni törvény parancsolja. (...) Mivelhogy Istenhez méltó dolog és igen jó az embereknek, ha kinek-kinek az ő szabad szándéka szerint folynak élete napjai, annakokáért királyi végzésből rendeltetett: hogy ezentul senki az ispánok vagy vitézek közül szabad embert szolgaság alá vetni ne merjen. A mit ha ki gőgös merészség ösztönéből tenni bátorkodnék, legyen tudtára, hogy tulajdonából váltja meg; a mely váltság király és ispán között oszoljon, mint a többi. De ha valaki, eddig szolgaságban tartatván, törvény előtt keres oltalmat az ő szabadságának és megtalálja azt, éljen csak a szabadsággal, és a ki őt szolgaságban tartja vala, váltságot ne adjon."
Megj. A videóban lévő feliratokat nem mi tettük bele.
Ilyen még nem volt, akkor most miért ne legyen? Vannak olyan dolgok, amelyekkel valamennyire foglalkozunk, merthogy monarchisták vagyunk, és ezt valamennyire a körenyzetünk számon is kéri rajtunk, de ugyanakkor nem hülyék. Ilyen apró mindennapi csacskaságok. Ezeket a dolgokat nem lehet komolyan lereagálni, az ember hátradől a karosszékben elmorzsol egy könnycseppet és röhög hangosan és csúnyát is mond. persze Az elmúlt időszak három leginkább mókás dolgait gyűjtöttem itt most össze. Kacagjunk együtt barátaim!
"Magyarország örökös államformája; királyság!" - budapesti téren, emberek előtt, fehér köppenyes ember mondja ezt, fehér kesztyűben. 2008, Budapest. Ez jól hangzik elsőre? Persze, de másodikra kiderül, hogy olyan, mint egy rossz Monty Python-jelenet. Megintcsak kiderül, hogy miért néznek manapság az emberre úgy, mint egy gyengeelméjűre, ha azt mondja, hogy ő monarchista és a királyság mellett van. A lényeg, hogy ezt így nem lehet. Tessék jól megnézni a performanszot ide kattintva, és röhögni szörnyülködni, meg minden. Nemzeti Erők Szövetsége, Szent Korona Lovagrend, MOVE, ilyesmik. A helyzeten Morvai Krisztina sem tud segíteni (persze lehet, hogy nem is akar). A kenetteljes haknizós áriázó előadóművész, meg a sámándobos szinkronszínész a személyes kedvenceim. Filmet nekik! ;D
Újraalakult a MOVE! Most féljünk, hogy jön egy második Budaörs? Gömbös Gyula utódai megint tesznek azért, hogy a trónt ne lehessen betölteni? Nos, nem. Mégsem. iPhone-t nyomkodnak (vagy mit) a Corvin Mozinál és próbálnak sziigorúan nézni, árpádsávos karszallagban járkálnak, kriptonyilasként csinosan néznek ki, szkita-mani-keresztények (!!!;D Gömbös kőkemény protestantizmusa meg smafu), honvédségileg dizájnolt opelautó, huszonéves "főispán" (őrület!), és legalább egy 1996-ből ittmaradt weboldal. Ilyeneket lehet tudni a MOVE-ról manapság, amely már nem egylet, hanem egyesület, és amely toboroz, de csak 65 kg felettieket a fiúk közül! (Más kérdés, hogy a fenti HVG-s videón egy militaris tizenéves viseli a karszallagjukat, de nem hiszem, hogy van ennyi.) Most komolyan, a MOVE-ról Boldog Károly királyunk tisztelőjeként nem sok jót tudok elmondani, hiszen polgárháború közeli állapotba hozta az országot Budaörssel Gömbös quasi, de azért a Tanácsköztársaság után volt annyi vér a pucájukban, hogy a maszon székházat elfoglalják és velük szemben a kemény fellépést sürgették. Ezt nem vitatom el, ugyanakkor mélyen elgondolkodtat, hogyha egy magamfajta "legitimo-monarchistának" fel kell mutatni bármit is értékként a régi MOVE-ből, a mai "MOVE-műintézménynek". (Ha megtettem, csakis Deme László kedvéért.) Ezeken a csávókon szétnézve azonban még csak közeli lehetőséget sem látok erre. Messze sem, hiába riogat totálplánba velük a HVG a magyarellenes tüntetésről készült riportban.
Minderről ez jut leginkább eszünkbe:
Míg a SZKR-n nagyon sajnálatosan lezsidózták az egyik legkiválóbb magyar monarchistát, Reiner Jánost és annak írását (no comment srácok), addig mások a saját "trónjukat" próbálták megerősíteni vele. Most mit mondjak I. Leventére? Címeres ökör? Futóbolond?"Baromállat" - ahogyan fogalmaztak egy kommentben itt is? Patológikus esetek mindig is voltak, miért pont a királyság témája legyen ez alól kivétel? Főleg ma, amikor ez divat is. Könyveket adnak ki arról, hogy Nagy Károly nem létezett, Krisztus pedig partus herceg volt. És az amberek megveszik, elolvassák és bólogatnak. Akkor? Nincsen több kérdésünk. Köszönjük Levente, majd értesítjük. Reméljük a "Sárgaház" egyszer újra kinyit.
Azt azonban a legnagyobb komolysággal szeretnénk itt leírni, hogy _semmilyen _ értelemben nem járultunk hozzá az itteni cikkek átvételéhez, amely "I. Levente" oldalán találhatóak. Sőt arra felszólítottuk az urat, hogy vegye le őket, de válasz nélkül maradtunk. Tehát senki ne keressen semmilyen és semmifajta "kontinuitást", vagy "támogatottságot" a dologgal kapcsolatban.